A világgazdaság növekedésével párhuzamosan intenzíven nő azenergia iránti igény is. Ugyanakkor a jelenlegi döntően fosszilisenergiahordozókra (kőolaj, földgáz, szén) alapulóenergiafelhasználási-szerkezet számos problémát indukál. Egyrészről a túlzott CO₂ kibocsátás aglobális klímaváltozás egyik fő felelőse, már most is megfigyelhető aszélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése. Másrészről a fosszilis energiahordozók végeskészletet jelentenek. Egy Szaudi sejk szavait idézve: „Az olajkorszak nem azértfog véget érni, mert elfogy az olaj, ahogy a kőkorszak sem azért ért véget,mert elfogyott a kő.” Azaz a kőolaj nem egyik napról a másikra fogy el, hanemkitermelést meghaladó mértékű keresletbővülés folyamatosan növeli azok árát(ld. a kőolaj jegyzésára 10 év alatt megtízszereződött), nehezíti a világpiacihozzáférést.

 A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználásából eredő fenti problémák megoldására három lehetőség kínálkozik, amelyeket együttesen kell alkalmazni:

-       energiatakarékosság;

-       energiahatékonyság növelése;

-       megújuló energiaforrások alkalmazása.

A fentiek alapján megújuló energiaforrások alkalmazása Magyarországon egyszerre szükségszerűség és lehetőség. Szükséges, hogy a fosszilis energiahordozók túlzott felhasználásból eredő globális problémákra megoldásokat keressünk, ami a környezetvédelmi elkötelezettség mellett különösen fontos a közel 70%-os energiahordozó-importfüggőséggel rendelkező Magyarország részére is. Szükségszerű továbbá, hogy az Európai Unió ilyen irányú törekvéseihez hozzájáruljunk, amelyek a tagországok részére konkrét célértékeket tartalmazó kötelezettségek formájában jelennek meg. Az nemzetközi és Uniós kötelezettségek betartása nemcsak külpolitikai és integrációs szempontból fontos, hanem azok betartását az EU akár szankciót útján is kikényszeríti a tagállamoktól. Az EU elkötelezettségével kapcsolatban elmondható, hogy kialakítást alatt áll a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új Közösségi szabályozási rendszer, amely a fenntarthatósági szempontok fokozott érvényesítése mellett célul tűzi ki a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra történő növelését 2020-ra. A Közösségi célkitűzés megvalósításában az egyes tagországok az adottságaikhoz igazodóan eltérő mértékben vállalnak szerepet, amely alapján a megújuló energiaforrások részarányát Magyarországon is intenzíven növelni szükséges.

A megújuló energiaforrások egyes alkalmazási területein, a hazai adottságok figyelembevételével a legnagyobb potenciál a geotermikus energia és a biomassza energetikai felhasználásában rejlik, amelyek megfelelő kiaknázásával a szükségszerűségből olyan előny kovácsolható, ami a mezőgazdaságban a piaci termékpályák bővítésének, a jövedelmek növelésének egyik fontos eszköze lehet. bioenergia alkalmazása a térségi gazdaság egészére gyakorol a kedvező hatásokat. Ennek részeként a mezőgazdasági termelők bővíthetik az értékesítési csatornáikat, a melléktermékek, hulladékok piacképes termékké válhatnak, szélesedhet a kultúraválasztási paletta, illetve a közvetlen feldolgozással, felhasználással javíthatják a jövedelemtermelési pozíciójukat. Az alapanyagok képződéséhez közeli felhasználásával a vidéki térségek egyszerre csökkenthetik a külső energiafüggőségüket és az energiaköltségeket. Összességében a bioenergia eredményeképpen addicionális jövedelmek jelennek a vidéki térségekben, hozzájárulva azok kiegyensúlyozott fejlődéséhez.

A hazai Megújuló Energiaforrás Stratégia társadalmi vitája lezárult, elfogadása 2008. I. félévében várható. A Stratégia kialakítása során számos tényező került figyelembe vételre, a Stratégia jól tükrözi Magyarország megújuló energiaforrások alkalmazása iránti elkötelezettségét és egyértelműen kitűzi az elérendő célokat. A Kormány és az agrártárca a folyamatot számos intézkedéssel igyekszik elősegíteni, támogatni. Az ösztönző intézkedések közül az elmúlt években – a 63/2005. (IV.28.) OGy határozat mentén – már számos meghozatalra került, jelentős előrelépéseket elérve a megújuló energiaforrások alkalmazásában, ezek közül csak a néhányat említve:

-       a villamos energia törvény 2005. évi módosításával hatalmas lendületet vett a zöldáram termelése, a 2003. évi 0,7%-os részarányról kiindulva, hatszoros növekedéssel hazánk már a 2006. évben teljesítette az EU által 2010-re elvárt célértéket;

o     az első nagyobb 0,6 MW-os szélturbina (Kulcs) üzembe helyezését követően az országos szélenergia kapacitás 2007-ben meghaladta a 100 MW-ot;

o     a 2005-ben üzemelő egyetlen jelentősebb biogáz üzem mellett (Nyírbátor) számos, referencia értékű fejlesztés került átadásra (pl. Pánhalma, Kaposvár); 

-       a jövedéki törvényben bevezetésre került a bio-üzemanyagokkal kapcsolatos differenciált adókulcs, amely számos eredményt produkált;

o     a 2003. évi 0,0% bioetanol felhasználási részarány 2008-ra eléri a 4,4%-ot, jelentős fejlesztések, korszerűsítések valósultak meg Győrben és Szabadegyházán, a Dunai finomító áttért az ETBE gyártására;

o     a 2003. évi 0,0% biodízel felhasználási részarány 2008-ra eléri a 4,4%-ot, a 2003-ban egyetlen üzemképes biodízel üzem mellett (Kunhegyes), számos térségi olajsajtoló létesült (Sajóbábony, Sarkad, Bábolna, Visonta stb.), illetve 2008-ban átadásra kerül egy Közép-Európai viszonylatban is meghatározó észterező üzem (Komárom);

-       lendületet vett a biomassza tüzeléstechnikai felhasználása, követendő jó példák jelentek meg;

o     átadásra került az ország első kistelepülési falu fűtőműve (Pornóapáti);

o     számos mezőgazdasági alkalmazás valósult meg kertészetekben (pl. Kiskunfélegyháza), illetve megkezdődött a terményszárítókhoz történő adaptáció (pl. Bicske);

o     míg 2003-ban csak néhány régi lucernapellálókra alapozott pellet, brikett üzem működött, addig 2008-ban számos korszerű berendezés kerül átadásra; 

-       az energetikai növénytermesztés a 2003. évi néhány ezer hektárról kiindulva 2007-ben meghaladta a 170 ezer hektárt;

o     Magyarország 2007-től közvetlenül részese az EU un. „energy crops” támogatási rendszerének, amely keretében a gazdálkodók tavaly közel 1,3 Mrd Ft támogatást igényeltek (közvetlen Brüsszeli forrásból);

o     kialakításra került a fásszárú energiaültetvények jogi szabályozása, a 2003. évi pár 10 ha (kísérleti) ültetvényt követően, 2007-ben közel 1200 ha telepítésének engedélyezése kezdődött meg;

-       az elmúlt időszakban szinte naponta kerültek felszerelésre az új napkollektorok, üzembe helyezésre hőszivattyúk.

A fentiek alapján kitűnik, hogy – kiváló kiindulási alapot adva a bioenergia szélesebb körű elterjesztéséhez – már az elmúlt évek intézkedései is jelentős előrelépést jelentettek. Az elkövetkező években a folyamat tovább gyorsul, igen intenzív előrelépések várhatóak, nagymértékben az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) intézkedéseinek köszönhetően. Összehasonlításképpen amíg 2007-ig csak néhány száz millió Ft állt rendelkezésre a megújuló energiaforrások támogatására, addig az ÚMFT közel 68 Mrd. támogatási forrást allokál a célra és az ÚMVP-nek is egyik kiemelt prioritása a megújuló energiaforrások elterjesztése.

Az ÚMVP igen széleskörűen támogatja a termelőket a megújuló energiaforrások területén is, csak néhány kiemelt intézkedést felsorolva:

-       a szakképzés, ismeretátadás területén hangsúlyt fektetünk a bioenergiával kapcsolatos képzési területekre;

-       az alapanyagok versenyképes megtermeléséhez szükséges eszközök beszerzéséhez 2007-ben közel 43 Mrd. Ft került megítélésre, ezek közül számos eszköz kerül felhasználásra bioenergia alapanyagának termesztésben is;

-       az állattartó telepek korszerűsítésében kiemelt hangsúlyt kapott a biogáz elterjesztése, a két jelentősebb állati trágyára alapozott biogáz üzem mellett (Pánhalma, Nyírbátor) a 2007. évben beérkezett támogatási kérelmek alapján az ÚMVP segítségével további tucatnyi biogáz üzem létesítése várható;

-       biomassza kazánok beszerzésének támogatása;

-       fás- és lágyszárú energiaültetvények telepítése;

-       bio-üzemanyagok elterjesztéséhez nyújtott támogatások.

A mezőgazdasági szereplők szempontjából a bioenergia felhasználása három szegmensre bontható:

-       üzemen belüli felhasználás;

-       helyi, térségi felhasználás;

-       integrált felhasználás.

Az üzemen belüli felhasználás során a termelő a saját energiaköltségeinek csökkentése, a függetlenség növelése céljából saját maga hasznosítja a biomasszát. Mivel az alapanyag „a földön hever” – önköltségi áron elérhető, ezért a jelenlegi költség- és árviszonyok figyelembevételével az energia-intenzív alágazatokban a versenyképesség fokozásának ez az egyik legfontosabb eszköze lehet. Az üzemen belüli alkalmazásnak a legfontosabb alkalmazási területei a biomassza tüzelés és a kisléptékű, állattartó telepekre alapozott biogáz rendszerek lehetnek. Összehasonlításképpen a biomassza tüzelés területén 100 Ft/m³ gázárral számolva (34 MJ/m³) az egységnyi energiahordozó-költség kb. 3 Ft/MJ, míg szalmatüzelés esetén 8.000 Ft/t árat és 12 GJ/t fűtőértéket feltételezve ez az érték 0,67 Ft/MJ, amellyel a hatásfok-korrekcióval és addicionális ráfordításokat is figyelembe véve akár 40-50% energiaköltség megtakarítás is elérhető.

A helyi, térségi, valamint az integrált felhasználás területén az energia-előállítója, felhasználója általában már elválik a termelőtől, ami a termelő és a felhasználók szoros együttműködését igényli. A felhasználó (vevő) világos igényeket fogalmaz meg az alapanyag-szállításával kapcsolatban: stabil, kiszámítható, relatív homogén csoportokra bontható, folyamatosan elérhető alapanyag bázist igényel. A kisléptékű (kistelepülési) alkalmazás során ez néhány termelővel még biztosítható, de már egy közepes (5-20 MW teljesítményű) falu, kistelepülési fűtőmű is több tízezer-százezer tonna nagyságrendű alapanyagot igényelhet. A nagyobb erőművek vonatkozásában az alapanyag igény pedig több százezer tonna évente. Ezen igények kielégítésére jól szervezett logisztikára, az érintett termelők szoros összefogására van szükség.

Az alapanyag-bázis összefogása, a termelői koordináció mellett a termékpálya szerveződések fontos úttörő szerepet tölthetnek be az ismeretátadásban, tudástranszferben is. Figyelembe véve azt is, hogy egyes energianövényekkel kapcsolatban jelentős mértékben hiányoznak a termesztéstechnológiai ismeretek, illetve a már jelenleg is rentábilis megoldások sokszor azért nem tudnak tért hódítani, mert a potenciális alkalmazók nem ismerik azokat.

Összefoglalásként elmondható, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása intenzív fejlődés előtt áll. A kiváló agroökológiai adottságaink lehetőséget teremtenek arra, hogy a mezőgazdaság ennek aktív résztvevője, nyertesen legyen. Ehhez első lépésben az szükséges, hogy az érintettek megismerjék a lehetőségeket, megragadják a kínálkozó alkalmakat. A mezőgazdaság egy része még csak most ismerkedik az energetikai piaccal, amely struktúrája még nem alakult ki teljes egészében. A hatékony megvalósításban, a jövedelmek egyenletes elosztásában és a lehetőségek megragadásában kiemelt fontossággal bírnak a termelők önszerveződései, összefogásai, a teljes termékpálya mentén megvalósuló együttműködések. Az FVM a különféle fejlesztési programokon keresztül támogatást és egyéb ösztönző lehetőségeket biztosít a folyamatban történő részvételre, de a legjobb fejlesztési programok sem nélkülözhetik a termelőkkel történő együttműködést, a lehetőségek közös megragadását.

Varga Tamás

FVM